7. rész - A baleset

Ross szemszög;

Ross! Menjél, hívd a mentőket! MOST! - kapom az utasítást Rydeltől
Kapkodom a lábam, csetlek botlok mire eljutok a telefonig. A fülemhez emelem a kagylód, de semmi....
Nincs vonal!
-NINCS VONAL!!! - kiabálom hangosan
Ross tudtommal van mobilod!- mondja Alexis
Ja, tényleg! - és máris előhúzom.
Bakker. Lemerült. Tegnap elfelejtettem töltőre tenni! -Riker, elkérhetném a tiédet?
-Persze. Itt van.
Egy gyors mozdulattal kivettem Riker kezéből a mobilt. Tárcsázom a 911-et.
De semmi. Ez is süket! Most veszem észre, nincsen térerő!! Megnézem a többiek mobilját, és sajnálattal tapasztalom hogy senkinél sincs térerő!!
Úr isten most mi lesz?!?!!! - kérdezi toporzékolva Alexis
Hjaaaj... Még ez is?! Most komolyan mit keres itt? Nyjá... rühellem ezt a személyt!!
- Gyertek, akkor tegyük be a kocsiba! - mondta apa
-Ez egy jó ötlet!- helyeselte anyu
Óvatosan megfogtuk Sandyt, és kivittük a kocsihoz. Majd nagy nehezen, beraktuk az autóba.
Ekkor, odajött hozzám, egy fekete öltönyös fószer, és megkérdezte:
- Mit csináltok? Hova viszitek?
-  Be kell vinnünk Sandyt a kórházba! De am... ön kicsoda? Ha megkérdezhetem.. - mondtam
- Az nem érdekes.
Ezzel el is ment. És beült a fekete limuzinba.
Nem volt időm, hogy bámészkodjak, ezért gyorsan én is bepattantam a kocsiba, Sandy mellé.
Megfogtam a kezét...

Sandy szemszög;

Mi ez? Mi történt? Mi ez az iszonyú fájdalom? A szívem zakatol! Belülről vergődök a fájdalomtól!
Áááááá! Nem bírom!! Érzem a zsibbadást és a velejáró  fájdalmas szúrós utóhatását!
De... de... a kezeim... a kezeim, nyugodtak. Semmi nyoma a fájdalomnak. Nem értem.
Mintha, valami, vagy inkább valaki fogná őket! De nem tudom hogy ki. Nem látom.
Muszáj valami életjelet adnom!

Riker szemszög;

Nem tűnik valami biztatónak az időjárás. Fekete felhők gyülekeznek.
Bekapcsolom a rádiót, hátha megtudok valamit.

* Időjárás jelentő;
     
                         FIGYELEM! FIGYELEM!
         Közérdekű közlemény!
                     Aki teheti, az maradjon otthon!
        TORNÁDÓ VÁRHATÓ, KELET FELŐL.
        HEVES ESŐZÉSEK,ÉS VILLÁMLÁSOK FOGJÁK KÍSÉRNI.
        A VALAHA VOLT, LEGNAGYOBB HURRIKÁN KÖZELEDIK!!
     AKI MÉGIS ÚTON VAN, AZ PRÓBÁLJON MINÉL VÉDETTEBB HELYRE MENEKÜLNI!

-POMPÁS! Erről már lekéstünk! - fűzte hozzá Rocky

Tekertem egyet a rádión;

    *rádió hírek;
  
BALESET TÖRTÉNT, A 7- ES ÚTON.
Torlódás várható.
 Két kamion egymásnak ütközött, közben maguk alá sodortak, 7 gépjárművet. Óriási a kavalkád. TÖBB SÉRÜLT IS A HELYSZÍNEN ÉLETÉT VESZTETTE. A MENTŐK AZ IDŐJÁRÁS MIATT, KORLÁTOZVA VANNAK EZÉRT NEM TUDNAK ELINDULNI.

-OH.. EMBER! Ez komoly? Ezt a peches napot!- fűzte hozzá mondandóját ismételten Rocky

-Miért álltunk meg? - kérdeztem
-Tudod, fiam, mi pont a 7- es úton megyünk. -mondta apa
Ezek után, már nem is kellett magyarázni a dolgot.

Sandy? Sandy! Hallasz? - ordibálta Ross
- Már miért hallana? Kérdezte Ratliff
- Azt hiszed, hogy örömömben, kiabálok? Az előbb megmozdult! - jelentette ki Ross
- Mi?- kérdezte mindeni egyszerre
Rydel, ismét megnézte Sandy pulzusát, és halvány örömmel nyugtázta, van pulzusa, bár nagyon gyenge!!
Hála istennek! - gondoltam magamban.
Bárcsak odamehetnék hozzá, és megölelhetném. De nem tehetem.


Ross szemszög;

Végre! Végre hogy magadhoz tértél!
Úgy éreztem, át kell hogy öleljem, ezért átöleltem.
Ezért biztos hogy kapni fogok amikor magához tér, de addig is, amiről nem tud az ember az nem fáj.
Egyszer csak annyit érzek, hogy elernyed a test, amit a karjaim között tartok.
Láttam párszor Rydelt, hogyan tapintja ki a pulzust.
Megfogtam Sandy bal kezének a csuklóját, és az erek környékén, megnyomtam a hüvelykujjammal az ütőerét. Furcsa. Az előbb még azt mondta Rydel, hogy van pulzusa. De hiszen, én jól fogtam meg. Ez akkor csak azt jelentheti.. hogy.. nyeltem egyet, hogy..
- MEGINT NINCSEN PULZUSA!!! - ordítottam.
- Hiába minden, nem halad a sor. - mondta anyu
Hangjában hallatszott az aggodalom, de próbálta leplezni.
Kinéztem az ablak üvegen, és azt vetem észre, hogy esik.
- Mióta esik az eső? - kérdeztem
- Azóta, mióta bejelentette, a meteorológus. Valószínűleg, ezért történt az az autó szerencsétlenség. - felelte Ryland
Hirtelen, visszakaptam a fejem Sandyhez. Egyre sápadtabb és sápadtabb lesz. Ráadásul, tehetetlennek érzem magam, ami nagyon bosszant.
Hirtelen, élesen izzó fájdalom hasított belém, ami egy tompa nyomással társult. Hallottam,  Rydel sikolyát,  majd elsötétedett előttem a világ.